PÜSPÖKI CÍMER
PÜSPÖKI CÍMER
A két részre osztott pajzs alakú címert a püspöki szolgálat jelképe, a zöld színű püspöki kalap és annak két oldalt lelógó díszei ölelik körül.
A felső, kék színű mező az eget, a lelkieket, a természetfelettit, valamint Krisztus istenségét, azaz isteni természetét hivatott megjeleníteni. Az eget az arany színű nap uralja, amelynek formája emlékeztet a Jézus Társasága (jezsuiták) címerére, hiszen Mirko püspök filozófiai és teológiai képzését, valamint papi neveltetését – pappá szentelése előtt és után is – ebben a szerzetesközösségben kapta. A nap ragyogó fényében helyezkedik el a piros színű P-X Krisztus monogramm, amely Krisztus emberségét, emberi természetét szimbolizálja. A fénysugarak, amelyek előtörnek a magasságból felkelő napból, jelképesen utalnak a püspök jelmondatára, amelyet Izajás próféta könyvéből választott: „Járjunk az Úr világosságában“, amellyel szeretné hansúlyozni az egész Egyház – a pásztor és a rábízott hívek – Krisztus felé haladó közös zarándoklását. A kék szín egyben a víz szimbóluma is, a két folyóé, a Tiszáé és a Dunáé, amelyek körülölelik mindkét egyházmegyét, a Szabadkait, amelynek szülötte és a Nagybecskerekit, amelynek új püspöke, illetve a keresztség vizéé, amely által „Krisztus megvilágosított“ minket és ezáltal a világosság gyermekeivé váltunk.
Az Isten világossága kegyelmével beragyogja és felmelengeti az Isten Igéjének magvait, amelyek jó földbe, a hívek szívébe hullottak, és megadja, hogy azok felnövekedve bőséges termést hozzanak. Ezt jelképezik a búzakalászok, amelyek egyben utalnak Mirko püspök származására is, a bácskai rónaságra, ahol a gabona évszázadok óta az ezen a vidéken élők éltető ereje. Az egyik búzaszálból három kalász is előtör, mintegy jelképezve a Szentháromságot és Isten kegyelmének túláradó bőségét. A búza ugyanakkor az Eucharisztia (Oltáriszentség) szimbóluma is, azé a kenyéré, amely Krisztus testévé változik át. Ezért a búzakalász, amely egyesíti a címer felső kék mezejét az alsó zölddel, emlékeztet arra, hogy az Ég az Isten Igéjének megtestesülése által leszállt a földre (a grafika úgy ábrázolja, mint a kék mező „belépése“ a zöldbe), a Testté lett Ige bőséges gabona termése által egyesíti az Eget a földdel, az embert az Istennel.
Az alsó zöld mező a földet jelképezi, különösen is a termékeny vajdasági síkságot, és habár egyetlen mezőről van szó, ez vizuálisan mégis két zöld mező – két rónaság – egyesülésének hatását kelti; a püspök szülőhazája Bácska (Szabadkai Egyházmegye) és Bánát (Nagybecskereki Egyházmegye), amelynek most püspöke lett, egyetlen mezőt, egy egységes egészet alkotnak.
Mindennek az alapja, amely úgy a címerből, mind a püspök eddigi papi életéből is kitűnik, maga a Szentírás, amelyet a címerben a nyitott könyv jelképez. Szimbóluma ez a Bibliának, Isten Szavának (Igéjének), amelyet Isten „jó földbe vet“, az emberi szívekbe, ahol kihajt, felnő és bőséges termést hoz, ezzel közelebb segítve az embert Istenhez (mint fentebb a világosság), így egyesítve őt Vele az Eucharisztia (Oltáriszentség) és Isten Szava (Igéje) által.
A pajzs és a címer fölött helyezkedik el a kereszt mint a püspöki szolgálat jól felismerhető heraldikai (címertani) szimbóluma, alul pedig arany szalagban a püspök jelmondata latin nyelven.
Ily módon a címer a hitvallásnak és a püspök eddigi életútjának egy sajátos heraldikai (címertani) összefoglalása, ugyanakkor az új püspöknek a rábízott lelkekkel való közös zarándoklásért és hitbéli növekedésért mondott fohásza (imája).
Tomislav Lasić
Fordította: Dr. Kara Nándor
