Megyéspüspökünk vasárnapi gondolata

Ma, Urunk megkeresztelésének ünnepével véget ér a karácsonyi liturgikus időszak.

Az evangélium Jézus és Keresztelő János alázatosságát állítja elénk: Jézus nem tétovázik a bűnösök sorába állni, Keresztelő János pedig – jóllehet tudatában van annak, hogy méltatlan a Messiás megkeresztelésére – engedelmességében teljesíti Isten akaratát.

Mindannyiunknak nagy szükségünk van erre az őszinte alázatosságra.

Ahelyett, hogy felmagasztalnánk magunkat vagy másokra erőltetnénk akaratunkat, engedjük, hogy a Szentlélek megvilágosítson bennünket. Csak az Ő fényében ismerhetjük fel igazi nagyságunkat és méltóságunkat.

Az igazi felmagasztalás Istentől származik, aki mindannyiunknak azt mondja: az ő szeretett gyermekei vagyunk. Ő teremtett minket! Ez a felismerés örömet és békét hoz a szívünkbe, és őszinte alázatosságot szül.

Az önreklámozás helyett, alázattal teszünk tanúságot Istenről, aki szeretetből teremtett minket.