Templombúcsú és az új kenyér megszentelése Torontálvásárhelyen

torontalvasarhelybucsu12

Ajánló: „Csak azt adhatjuk, ami magunkban van…”

Templomuk védszentjének búcsúját ülték augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a torontálvásárhelyi katolikus egyházközség hívei. Rendhagyó módon, ugyanis az alkalomra a Tisza-folyó túlsó partjáról, azaz a Szabadkai Egyházmegyéből is érkeztek vendégek.

A több, mint száz éves múlttal rendelkező kulai Szent Cecília kórus, illetve az ugyancsak kulai Népkör MMK Bartók Béla kamara-, és a Cantilena női kórusa közös formációjának szolgálata, Vendel Gyöngyi karnagynő vezényletével szervesen illeszkedett bele az ünnepi liturgiába. A szentmise celebrálását Juhász György kulai esperesplébános végezte bánsági paptestvéreivel. Pastyik Róbert pancsovai plébánossal, illetve a székelykevei Csipak Csaba plébániai kormányzóval és Halmai János segédlelkésszel.

Összhangban a hagyományokkal, a búcsús szentmise végén ezúttal is áldás mondatott az új lisztből sütött cipókenyér fölött. A nemzetiszín pántlikával átkötött mindennapi fölött, mely ily módon fizikai valójában is egybekapcsolja az életet és a megélhetést, az otthont, hazát és nemzetet egyaránt képviselő szimbólummal. A kenyeret, amelyből a templomból kijövet minden jelenlévő, illetve általuk azok távolmaradt hozzátartozói is részesülhetett, Bakator Regina kántornő készítette el és ajánlotta fel. Az alkalomhoz kapcsolódó irodalmi részeket a Vereszki testvérpár, Kszénia és Szebasztián olvasták fel az egybegyűltek előtt.

Nyilvános lelkipásztori köszönet illetett tulajdonképpen mindenkit, aki bármilyen módon hozzájárult az ünnep fényének ragyogásához.

Ez ugyan kicsi, de összetartó közösség. Ékes, élő és hiteles bizonyítéka annak, hogy egyetlen közösség ereje sem annak számbeli robusztusságában rejlik, hanem a benne lévők, az azt felépítő közötti egy(e)ségben. Köszönjük vendégeinknek, hogy a nagy hőség ellenére is megtették ezt a nagy utat. Eljöttek közénk szeretettel és buzdítással, hogy még jobban tudjuk tisztelni a mi mennyei édesanyánkat!

– mondta szinte zárszóként Pastyik plébános. A befejező áldás után a huszonpár fős vendégkórus tolmácsolásában előbb Bárdos Lajos Boldogasszony című szerzeménye, majd a Boldogasszony, anyánk kezdetű, régi magyar himnusz csendült fel.

A búcsús ünnep egy kötetlenebb hangulatú társalgással kerekedett teljes egésszé a torontálvásárhelyi plébánia hittantermében.