Olajszentelés miséje Nagybecskereken

2024. március 25-én tartották Nagybecskereken az olajok megáldásának szertartását a székesegyházban, ünnepi szentmise keretében, melyet Mons. dr. Német László SVD, belgrádi metropolita érsek, nagybecskereki apostoli kormányzó és utóda Mons. Mirko Štefković kinevezett püpök, és az Egyházmegye papsága mutattak be.

A szentmise keretében az Egyházmegye papsága megújította a papi fogadalmát.

A folytatásban érsek atya homiliája olvasható.

Kedves Mirko, kinevezett nagybecskereki püspök úr,

Kedves paptársaim és diakónus urak,

Krisztusban kedves testvéreim!

Az Olajszentelés miséje a kereszténység első századaitól kezdve mindig is a püspök miséje volt a papi rend tagjaival, a legközelebbi munkatársaival. Ezért is szólt az üdvözletem ebben rendben: Kedves paptársaim és diakónus urak, Krisztusban kedves testvéreim! A paptársak, lehetnek egyházmegyei vagy szerzetespapok, továbbá a diakónusok, az egyházi rend szentségében részesültek. E szentség különleges és egyedülálló jellegzetességet adott nektek és nekem is, mint püspöknek.

Először is köszönetem szeretném kifejezni.

Köszönet Istennek, hogy kiválasztott minket erre a nagy feladatra. Kegyelemből vagyunk azok, akik vagyunk, ahogy ezt Szent Pál is mondja.

Köszönöm, hogy Isten gondviselésében utódot adott nekem, és új főpásztort nektek.

Köszönöm, hogy egy püspökségbe tartozunk. Ez egy helyi egyház fontosságát jelenti. Hisz az általános, világegyház csak ennek köszönhetően létezik.

Az egyházmegye egysége munkánk gyümölcse. A tavalyi év elég sok kihívást jelentett számomra. Hisz sokkal kevesebb időt töltöttem veletek, mind kellett volna, vagy szerettem volna. Ritkán jártan még Nagybecskereken is, de még ritkábban plébániáinkon. De mégis egy egyházmegyéhez tartozunk, tartoztunk.

Köszönet nektek a munkáért, a sok áldozatért, a sok idegességért, amelyekkel találkoztatok és szembenéztetek az elmúlt évben.

Köszönet a magányos pillanatokért, amikor egyedül kellet szembenéznetek a mindennapi problémákkal.

Ne felejtsétek el, amit a szentleckében hallottunk: én választottalak bennetek papjaimmá. Ahogy egy másik helyen olvassuk: aki kiválasztott, az meghívott, aki meghívott, az kegyelmet is adott a meghíváshoz. Isten a hívó, a kegyelemadó, a mi Atyánk. Neki szolgálunk.

Hogy néz ki a jövő itt a Nagybecskereki Egyházmegyében? Biztos, hogy lesznek új akcentusok, ezek majd az új főpásztor vezetése alatt fognak megvalósulni. Egy dolog azonban biztos: a Ferenc pápa által kihirdetett szinódusi folyamatot folytatni kell, nem szabad úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Ezren kell majd a következő napokban, hetekben, hónapokban, és szerintem még a következő években is sokat dolgoznunk. A nyitottság és emberi érettség jeleit kell táplálnunk és növelnünk életünkben, olyan közösségeket formálnunk, ahol mi szolgálunk másoknak, nem pedig a mi híveink szolgálnak nekünk.

Legyünk lelki emberek. Szenteljünk időt imára, egészségünk megőrzésére vagy fejlesztésére.

Használjuk azokat a lelki javakat, amelyeket Istentől pont azért kaptuk, hogy másoknak tovább adjuk, de úgy – ahogy Pál apostol mondja – közben arra vigyázzunk, hogy nehogy mi kárt tegyünk önmagunkban.

Isten áldása kísérjen benneteket a jövőben is. Ámen.