Szent Orbán-napi ünnepség Fehértemplomon

Május 25-ét, Szent Orbán napját, a szőlők és borászok védelmezőjének napját a hívők és helybeliek hagyományos felvonulással ünnepelték meg Csipak Csaba plébános vezetésével.

Fehértremplomon és környékén szép hagyománya van a szőlőtermesztésnek, amihez kapcsolódik a vallási kultusz és némely szent tisztelete, mint azon a napon Szent Orbán ünneplése is.

A hagyomány szerint Szent Orbán sírján szőlő nőtt és ezért tekintik védelmezőjüknek a borászok és kádárok. A nyugati festészek Szent Orbánt a kezében szőlővel, könyvvel és püspöki pálcával ábrázolták, képét a magyar borászok a boroshordókra vésték, míg Bánátban és más Vajdaság más részein szobrokat és emlékműveket állítottak neki, de tiszteletére kereszteket is helyeztek a szőlőkben.

Fehértemplomon 1823. május 20-án állították fel a Szent Orbán szobrot, amely Bécsben készült és akkoriban 250 florinba került.

Fehértemplomon egyébként 1803-ban Jozef Schmitz telepítette az első szőlőskertet újfajta tőkékkel, a városban pedig 1850-ben már 85 ezer hektoliter bort készítettek. A község területén 1866-ban megközelítőleg 200 ezer különböző fajta szőlőtőke volt, a fehértemplomi vörös- és fehérborok több kiállításon is elismerésben részesültek: 1857-ben és 1863-ban Hamburgban (6 érem) és 1866-ban Bécsben (3 érem).

Sajnos, a filokszera betegség 1880-ban szinte teljesen megsemmisítette a szőlőtőkéket, de a szorgalmas termelőknek 1891-re sikerült újfajta szőlőkkel felújítani az ültetvényeket és a bortermelést.

Napjainkban több egyén próbálja továbbvinni a bortermelés hagyományát és visszaszerezni a régi fehértemplomi borok kiváló hírnevét.

Fotók: Živan Ištvanić