Pásztornapok cserkészszemmel és a cserkészek főzni is tudnak!

s1

Pásztornapok cserkészszemmel

A helyi hagyományápolók egyesülete még az előző ifjúsági csirkepaprikás főzőverseny utáni napon felkereste csapatunkat, hogy az október 17-én rendezett Pásztornapokon számítanak ránk! A rendezvénynek a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület udvara adott helyet. Cserkészeink feladata hagyományos játékok levezetése és felügyelete volt. A rendezvény szombati napra esett. Elöljáróban ki kell emelni, hogy annak ellenére, hogy kissé esőzésekkel teli napról volt szó, a gyerekek, akik eljöttek, az eső ellenére is élvezték a játékokat. A Pásztornapokat idén hetedik alkalommal rendezték meg, volt ott kicsi-nagy, öreg-fiatal, ember-gyerek, s gondolom, azért is volt ilyen sokszinű és érdekes. Mindezek mellett, a gyerekeknek lehetőségük volt fafaragásra is. Kiemelném számomra a legérdekesebb játékot pár tézisben.

Célba rúgás: A játékosoknak egy-egy bot állt rendelkezésükre, amelyet cipőjük orráról elrúgva, az előre lerajzolt célba kellett rúgni.

A játékok befejeztével a nyerteseket díjazták! Mi nagyon jól éreztük magunkat, s reméljük a 8. Pásztornapra minél több fiatal, gyerek tud majd eljönni, hogy együtt minél többet tudjunk játszani. Köszönet a helyi hagyományápolók egyesületének a meghívásra s a bizalomra, s végül köszönjük a friss lángost is!

A cserkészek főzni is tudnak!

A helyi hagyományápolók egyesülete ifjúsági csirkepaprikás főzőversenyt szervezett október 10-én. A járványhelyzet miatt úgy gondoltuk, hogy végre van egy megengedett program, ahol megmutatkozhatunk. Kicsi, de annál erősebb csapatunk kijelölte főszakácsunkat és segítőit. Meg kell jegyeznem, a segítők pucolhattak krumplit, hagymát, hozhattak vizet a paprikásnak, „konyhai kukták” lehettek.

A zsűri közölte a versenyzőkkel a két szabályt, amelyek így hangzanak:
1. Csakis sót, krumplit, édes pirospaprikát szabad használni!
2. Csakis a fiataloknak engedett főzni, tehát aki 8-18 életkorban van!

A főzőversenyen 11 ifjúsági csapat vett részt. A nap folyamán, amíg főtt a finom csirkepaprikás, helyi zenészek zenéjükkel, színesítették a rendezvényt! Közös erővel sikerült megfőzni a kicsit sótlan paprikást. Mindenki rájött, mi a jó paprikás titka: csapatmunka, hús és jóval több só. Lényegében a csapatmunka volt a legfontosabb! Mindenki igyekezett, krumplit pucolt, húst vágott és odafigyelt a másikra! Nem utolsó sorban a paprikásunk elnyerte a legjobb második díjat! Csapatmunkában az erő!

Köszönjük a szervezést a helyi Hagyományápolók Egyesületének és reméljük, hogy kapcsolatunkat továbbra is fenntartva ápoljuk és erősítjük a hagyományainkat, hiszen nekünk, cserkészeknek is érdekünk és célunk a hagyományok megőrzése és fenntartása!

Győri Viktor st.
4. számú Szent Imre herceg megbízott csapatparancsnoka