Időskori krízisek

Időskori krízisek címmel tartott előadást Bővíz László atya, szociálgerontológus, a nagykikindai Misericordia Idősek Otthonának igazgatója a Nagybecskereki Egyházmegye Caritas-önkénteseinek találkozóján április 1-jén.

Bővíz atyát, akit a hívek a közelmúltig mint az egyházmegye vagyonkezelőjét ismerték, eddigi szolgálatait megtartva, Dr. Német László SVD nagybecskereki püspök megbízta a 2015 októberében megnyílt Misericordia Idősek Otthonának vezetésével. László atya, hogy hivatalát minél szakszerűbben elláthassa, a tavalyi évben szociálgerontológusként diplomázott a Szent István Egyetemen.

Előadását a krízis fogalmának definiálásával kezdte, beszélt a krízishelyzetekről, az azokat kiváltó okokról és eseményekről.

Az időskori krízisekkel kapcsolatban elmondta, nem könnyű az idős embereket úgy szeretni, ahogyan vannak, elfogadni őket hibáikkal, hiányosságaikkal együtt. Történelmi áttekintéssel szemléltette, hogy különböző korokban mást jelentett az öregedés: volt időszak, amikor az időseket megbecsülték, napjainkban azonban nincs meg a kellő becsülete az időskornak.

Beszélt a nyugdíjazásról, a családon belüli szerepek átalakulásáról, a testi változásokról és az időskori krízisre adott reakciókról.

Előadásában külön kitért a betegszerepre, amellyel sokaknak nehéz azonosulni, hiszen gyakran szorongással, halálfélelemmel jár. Ezért kérte a Caritas-önkénteseket, imádkozzanak a betegekért. Felhívta az önkéntesek figyelmét arra, hogy külső segítőként oda kell állni a problémával küszködők mellé, támogatni kell őket. Ez megnyilvánulhat konkrét fizikai segítségnyújtásban, de gyakran „csak” meghallgatásban, odafigyelésben is.

A Nagybecskereki Püspökségi Caritas minden évben megszervezi az egyházmegye plébániai Caritas-önkénteseinek találkozóját. Idén az összejövetel résztvevőit Dr. Német László SVD püspök és Halmai Tibor a Nagybecskereki Püspökségi Caritas igazgatója köszöntötte, majd Bővíz László atya tartott szakmai előadást.

Az előző években a résztvevők egy lelki életük fellendítését szolgáló előadást hallhattak, majd a csoportok bemutatták tevékenységüket.

Tekintettel arra, hogy legtöbb csoport az idősek szolgálatában vállal jelentős szerepet, így az idén lelki táplálékot inkább a találkozót lezáró szentmise homíliájában kaptak, míg a fő hangsúly a szakmai előadáson, útmutatáson volt. Bővíz atya előadása számos kérdést és helyzetet felvetett a jelenlévőkben, amelynek a remények szerint a jövőben is lesz folytatása.

A plébániák önkéntesei az előadást követő agapén megoszthatták egymással tapasztalataikat, de lehetőségük nyílt húsvéti szentgyónásuk elvégzésére is.

A találkozó püspöki szentmisével zárult, amelynek zenei szolgálatát hagyományosan a muzslyai Don Bosco ifjúsági kórus látta el Mezei Szimóna vezetésével.

A szentmise keretében homíliát Bővíz atya mondott, összefoglalva előadását és közvetítve annak lelki üzenetét a volontőrök felé. Megfogalmazta Lázár feltámasztásának üzenetét a Caritas-önkéntesek munkája/tevékenysége szempontjából. Kiemelte, önként vállalt kötelességünk odalépni a rászorulóhoz. Ha önkéntesként segítek, azért teszem, hogy Isten nagyobb dicsőségét szolgáljam, ezzel szeretetszolgálatomat végzem. Caritas munkatársként sose tegyek olyat, amit megbánnék; de tegyek meg mindent, amit bánnék, ha nem tettem volna meg – hangsúlyozta.