Hogy Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, gyógyítóiknak és az egészségnek!

„Mert ugyan mi van jobb, mint a jó egészség?
Pedig ez sem úgy van már ma, mint régesrég.
Az istennek ez a legnagyobb áldása,
Mégis ennek sírját mennyi ember ássa.

Mert hogy nagyot fordult a világnak sorja,
A szegény embert sok új baj ostromolja.
Tudomány ekéje nyomán kél sok új kincs;
Nélküle mai nap már jó egészség sincs.”

(Vajda János: A jó egészség és hosszú élet titka, részletek)

„Korunk nagy haladást ért el az élet tudományos megismerésében, melyet Isten ajándékul adott nekünk, és ránk bízta e kincset. Az életet befogadni, tisztelni és védeni kell fogantatásától egészen a természetes halálig… Az egészségügyi lelkipásztorkodás területén dolgozók sajátos feladata, hogy felhívják az élet feltétlen szolgálatára minden érintett ember figyelmét.”

 (Szent II. János Pál: A Betegek világnapjának alapító levele, 1992. május 13-án, részletek)

A mögöttünk lévő hónapok történéseit, érzéseit és következményeit figyelembe véve egészen más szemszögből kell értékelnünk ezen évben a betegek világnapját. A betegség lélekre és testre gyakorolt hatásai elvitathatatlanok, a betegek szenvedésének értékét csak Isten és az örök igazságok távlatából tudjuk értéknek tekinteni. Az ember hajlamos elsődlegesen szociális és gazdasági visszaesést emlegetni, nem mintha ez kevésbé volna tényigazság, mint az előbbi, ám hatásai szembe tűnőbbek és mindenki számára érezhetőek.

Ugyanennyire fontos figyelni azokra, akik gyógyítanak, mindent megpróbálnak, s ha az már lehetetlen, kísérnek a nehéz úton.

Ám az imádság és együttérzés mellett mi is tehetünk valamit – legyünk akár betegek vagy orvosok, ápolók, akár egészségesek, gyerekek, fiatalok vagy idősebbek -, hogy mintegy előre támogassuk az „emberi társadalom testét”! Ez pedig nem más, mint az egészség megőrzése, erősítése, olyan életmód vállalása és folytatása lehetőségeinkhez mérten, mellyel gondozzuk e drága és értékes kincsünket, testi egészségünket. Erre Isten törvénye és a lelkiismeret kötelez bennünket. Hiszen ahogyan a fent is idézett bölcs vers is mondja:

„Mikor már a testben valami nagy baj van,
Orvosnak is nehéz segíteni abban.
Azért hát jegyezd meg, legjobb azon lenni,
Hogy egészségünkben ne essék baj semmi.

Minden ember, aki jól vigyáz magára
S tudja, hogy mindennek mi itt a határa,
Minden körülmény közt mit kell tenni, mit nem,
S aszerint cselekszik: soká élhet itten.”

Mindenható Isten, aki örök jóságodban felemeled a gyarló embert, erősítsd a betegségben szenvedőket, fájdalmaikat pedig fogadd el áldozatként és ne engedd, hogy reményteljes vígasz nélkül legyenek szenvedéseik értékét illetően. Áldd meg azokat, akik gyógyítják és segítséget adnak nekik gyötrelmeik és gyógyulásuk közepette. S végül ébreszd fel mindannyiunkban a lelkiismeret hangját, hogy felismerjük és értékeljük tőled kapott drága kincsünket, ajándékodat, az egészségünket és azt minden tőlünk telhetőt megtéve őrizzük és óvjuk. Ámen.