Farsangolás a padéi Kolping Családdal – Nagybecskereki Egyházmegye

Farsangolás a padéi Kolping Családdal

farsangpade6

Az egyházi évben a vízkereszttől hamvazószerdáig (vagyis a húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdetéig) tartó időszak farsang, azaz a vidám összejövetelek, a mulatságok és a néphagyományokat fölelevenítő télbúcsúztatás időszaka. Február, régi nevén böjtelő hava a mulatságok, a táncos vigasságok és a maskarázások idejére utal.

A gyermekek nagy örömére a karácsonyi ünnepkör után a farsanghoz kötődik a leggazdagabb szokáshagyomány.

A telet annak rendje-módja szerint mindig is el kellett űzni – mondta Lengyel Anna, a Szerbiai Kolping Társaság elnökasszonya. Ezt az alkalmat megragadva gyermekeket, szülőket, nagymamákat, a hű tagokat és ezekhez csatlakozott munkatársakat, önkénteseket- összesen ötvenöt személyt- sikerült toboroznia a padéi Havas boldogasszony Kolping Család által szervezett Farsangolási napra, február 3-ára.

Míg kint zuhogott az eső, addig a benti hangulatot a nevetés, mókázás és jókedv jellemezte.

A programok sorában az első az álarcok, bohócok rajzolása kifestése volt a 2-6 éves gyermekekkel, akiknek a nagymamák segítettek.

Az általános iskola alsó és felső tagozatosaival, valamint a különleges bánásmódot igénylőkkel, műhelymunkákat szakemberek vezették: Komáromi Katalin, Bárdos Lívia és Nagy Mária nyugalmazott tanítónő.

Bárdos Lívia vezetésével a közös testmozgással és az ügyességi játékokkal, valamint Komáromi Katalin mókás arcfestési mintáival sikerült megnevettetni még a felnőtt közönséget is, akik éppen pihenőt, kávészünetet tartottak.

Hiszen a farsang egyúttal a nagy evés-ivás időszaka is, melynek szintén van egy mélyebb, szimbolikus jelentése. A néphit ugyanis úgy tartotta, hogy a bőséggel a természetet is hasonló bőségre, gazdag termésre lehet késztetni.

Itt a padéi Kolping Családban is a szorgalmas asszonyok nagymamák elkészítették a „meglepit” ugyanis fánk helyett, most farsangi csőrege roskadozott a tálcákon, amit a gyermekek az üdítővel kíváncsian ízleltek, majd örömmel fogyasztottak.

Az illatos és zamatos körtepálinka is igen csak itatta magát a felnőttek körében. Az asztali áldás és a finom ebéd (Bárdos Sándor főztje) elfogyasztása előtt Anna megköszönte mindenkinek a segítő munkáját, a támogatók adományát, majd elmondta, hogy a farsangi szokások egy részét és jelentését (sajnos) elhomályosította az idő. A mai társadalom szórakozásképpen főleg álarcosbállal vagy táncos, ünnepi jellegű bálozással tölti ezt az időszakot, és nem csak, mint a tél temetését említette, hanem egyházi vonatkozásban a bűneink temetéséről és a rendetlen, káros szokásaink, szenvedélyeink elhagyásáról is szólt. Igaz ma a vidám délelőttünket nem zárja tánc és muzsika, de ezt mind bepótoljuk (de csak a felnőttek!) a Farsang farkával, amikor a talpalávalót a kikindai Kurunci Zenekar húzza és a bál, a farsangi mulatozás bőgőtemetéssel zárul, mellyel reméljük, eltemetjük nem csak a farsangot, hanem az egész telet is.