Csóka fogadalmi ünnepén

szentannacsoka3

Szent Anna emléknapja a XIX. század derekától Csóka település fogadalmi ünnepe, a néhány évvel ezelőtti községi határozat értelmében pedig Csóka község napja is, és minden évben számos rendezvényt időzítenek erre az alkalomra. A rendezvénysorozat az idén is a katolikus temetőben álló emlékkeresztnél kezdődött július 25-én kora délelőtt katolikus szertartással, majd pedig pravoszláv liturgiával emlékezve arra, hogy Csókán Szent Anna napjától kezdve az 1830-as években dúló kolera nem szedett több áldozatot a közösség soraiból, melynek katolikus és pravoszláv tagjai egyaránt az Úr Jézus nagyanyjának közbenjárását kérték.

A szertartások után a község elöljárói koszorút helyeztek el a kolera csókai áldozatainak emlékkeresztjénél.

A megemlékezést a csókai katolikus templom énekkara tette ünnepélyesebbé.

A koszorúzást követően a színházban gazdag művelődési program kíséretében ünnepi képviselő-testületi ülésen emlékeztek meg a község napjáról.

Másnap, Szent Anna napján a pravoszláv templomban 9.30-kor liturgiával, majd ugyanitt 16 órakor vecsernyével folytatódtak a községnapi rendezvények. Este hét órakor pedig a Szentháromság tiszteletére szentelt katolikus templomban ünnepeltek hálaadó szentmisét. Az idei fogadalmi ünnepre a templom Szent Anna-mellékoltár képe teljes szépségében várta a híveket, ugyanis a restaurálás után nemrég került vissza a helyére.

A legszentebb áldozat kezdetén Hajdu atya felolvasta az 1855. december 1-jén keltezett Szent Anna-napi fogadalmi okmány szövegét, miszerint:

A kolera, mely az 1836 évben Bánátot (Temesköz vidékét) leginkább pusztította, Csóka községét sem kímélte meg. Az okmány aláírói a község nevében kijelentik, hogy ezt bűneikért érdemelt Isteni látogatásnak és ostorozásnak tartják. Ezért mennyei orvosi szerhez — az imádsághoz — folyamodnak és különösen Szent Anna asszony és makula nélkül fogantatott gyermekének, Jézus Krisztus és mindnyájunk édesanyja, a Boldogságos Szűz Máriának közbenjárásáért esedeznek, és fogadják, hogy Szent Anna asszony napját örök időkre ünnepelni fogják. Hogy pedig ezen fogadalmuk utódaik által sem másoltathassék meg és ne hanyagoltassék el, alapítványt (egyszáz pengő forintot) tettek, melynek kamatjából Szent Anna asszony napján a csókai római katholikus élő és elhunyt hívekért a mindenható Istennek évenként énekes szentmise áldozat mutatandó be. Egyben fogadták, hogy amennyiben lehetséges, minden hétnek keddi napján a csókai templomban levő Szent Anna mellékoltáron szentmise alatt, mely naponként a főoltárnál bemutattatik Szent Anna tiszteletére és ezen fogadás emlékeztető jeléül két gyertya gyújtassék meg, akár mondatik ezen oltárnál mise, akár nem. Kérték egyszersmind a bűn nélkül fogantatott Boldogságos Szűz Máriát, hogy különösen édesanyja, Szent Anna asszony tiszteletére szentelt csekély szolgálatukat kedvesen vevén, leghathatósabb közbenjárása által Szent Fiának isteni kegyelmét nyerje meg számukra, mi által a bűntől megőriztetvén, annak szomorú következményétől is mentek lehessenek.

Hajdu Sándor csókai plébánossal Masa Tamás padéi lelkipásztor koncelebrált a szentmisén, melyet a katolikus hívekkel együtt ünnepelt a pravoszláv egyházközség papja hívei kíséretében, valamint Csóka község elöljárói is.

A szentmise végén Hajdu atya agapéra invitált mindenkit, aki a templomban megjelent.