Búcsú Bocsáron

„Senki sem gyújt világot, hogy eltakarja vagy a véka alá rejtse. Inkább a tartóra teszi, hogy aki csak belép, lássa világát.” (Lk.11,33)

Kevés az olyan plébános, aki a „munkaterületén” ugyanannak a szentnek mutat be két szentmisét, értsd búcsús szentmisét. Ugye, ez általában egy nap szokott lenni… Ilyenkor kicsit gond van, fő a feje ez elöljárónak, hogyan is szervezze meg ezt. így van ez a ft. Mellár József törökbecsei esperesplébános területén is, ahol két Alexandriai Szent Katalin templom is van. Igaz, az egyik plebániatemplom, a másik meg temetőkápolna. Az egyik Bocsáron van, a másik meg a törökbecsei temetőben. No, de még vasárnap is van! Aracs, Törökbecse, Töröktopolya, Beodra… Itt is szentmisét kell szolgálni! József atya ezt sikeresen megoldotta úgy, hogy a káplánját, ft. Halmai Jánost küldte ki házigazdának.

Vasárnap Bocsáron lett megtartva az ünnepi, búcsús szentmise a patinás, 1847-ben emelt későbarokk templomban, ahol a szentmisét a volt plébános, ft. Bővíz László celebrálta, ft. Janez Jelen SDB segédletével, aki homíliát mondott. Bővíz atya nem takarta örömét, hogy végre Bocsáron misézhet búcsús szentmisén, hiszen eddig mindig vendég atyák voltak a celebránsok.

A hagyomány szerint, a plébános nem szokott szentmisét bemutatni. Most teljes bevetéssel, örömmel mutatta be a legszentebb áldozatot a maroknyi bocsári és beodrai hívőnek. László atya vezetésével zengett a kiváló akusztikájú templombelső, mert a hívek örömmel vettek benne részt, hiszen sok év után kántor is volt, Micsik Béla személyében. Janez atya mint mindig, visszafogott és megnyugtató hangjával méltatta Alexandriai Szent Katalin vértanúságát, kitartását a hit mellett, példának állítva a mai kornak, amikor már elpuhult a kitartás. Szavaival, a fenti idézetre hivatkozva, biztatott a hit megtartására és a szeretet gyakorlására, amelyben mi is elnyerhetjük a mennyei koronát, mint ahogy Alexandriai Szent Katalin is megnyerte.

A szentmise végeztével a bocsári házigazdák megvendégelték a vendégeket, nem csak a finom fogásokkal, de szívükkel, lelkükkel, szeretetükkel is. Ők világítottak nekünk! Isten fizesse meg nekik!

Másnap, hétfőn, meg a törökbecsei temetőkápolnában lett megtartva a szentmise, igen szerény feltételek között. Itt ft. Halmai János mutatta be a szentmisét, szinte már félhomályban, mert igencsak beborult az idő. A hívek, híven, hűen jelen voltak, mint minden Katalin napon, majd a Katalinok a szentmise után a helyszínen megvendégelték süteménnyel és forró teával a didergő felköszöntőket. Isten éltesse a Katalinokat!

Kép: Dobroka Zoltán és Janez Jelen