A padéi idősek nagyböjti lelki napja

padeiidoseklelki-nap4

„Sírva jössz a világra, és körülötted mindenki mosolyog.
Igyekezz úgy élni, hogy mosolyogva távozz, és körülötted mindenki sírjon”

A padéi idősek nagyböjti lelki napját mons. Fiser János atya március 24-re hirdette meg.

Vasárnap 15 órakor a padéi Havas Boldogasszony Kolping Család székházában Lengyel Anna elnök asszony köszöntője után, Eichendorff verseire Robert Schumann 1840-ben komponált 12 dalból álló sorozatának első dalát hallhatta a 100 fős közönség Csuzdi Eszter, a szabadkai zeneiskola végzős diákja tolmácsolásában. A dal címe: In der Fremde (Idegenben), és ezzel a dallal Eszter megnyitotta az idősek nagyböjti lelki délutánját.

Következett Fiser atya. A plébános úr a köszöntője után egy frappáns meggyezést tett, miszerint ilyen korban már az ember fia úgy érzi, hogy úgy lenne jó, ha a nyugdíjat fiatalkorban folyósítanák, amikor még tudnánk élvezni, mert az időskor periódusában nem vagyunk képes azt élvezni, vagy betegségből, vagy más problémákból kifolyólag. És ami fontos: idős korban kellene a járandóság összegét ledolgozni! Míg mi derültünk, ő már komolyra is fordította mondanivalóját:

Testvéreim! Kérjük a mindenható Atyát, hogy a nagyböjt szent idején önmegtagadó életet éljünk, őszinte bűnbánatot tartsunk, és így készüljünk elő a húsvéti örömre! „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem mindazon igével, amely Isten szájából származik.” A kenyér táplálja testünket, az ígéret szava pedig a reményt lelkünkben. Az Úr Jézus a nekünk ígért szó. Ő azért jött, hogy életünk teljes legyen, bőségben legyen. Ámde bőségben van a kísértés is, sőt bőségben vannak a bűneink is! Ezért figyelmeztet arra a nagyböjti idő, hogy ezeket ellensúlyozzuk önmegtagadásainkkal, a böjt vállalásával, a bűnbánat és a szeretet gyakorlásával.

A folytatásban az időskor periódusának változásait, az elmúlást próbálta felvázolni, hiszen földi életünk rövid és korlátozott. A vitalitás elvesztése az időskorban, milyen testi és lelki gyötrelmekkel, sérülésekkel jár. A saját tapasztalataival, megéléseivel, átéléseivel, fűszerezte beszédének azon részét, amikor az időskor időzavarát, korlátozottságát, magatehetetlenségét, rigolyáit, türelem vesztését, a testen történő külső és belső változásokról beszélt.

Mindig imával, kéréssel, fohásszal forduljunk Istenhez, kérjük az Ő segítségét is, hogy adjon lelki és testi erőt, kegyelmet az időskor elviseléséhez. Fiser atya beszélt a betegek szentségéről és arról, hogy ki járulhat annak felvételéhez, és már hívta is a jelenlévőket és kérte, hogy továbbítsák mindenki részére, hogy a következő vasárnap, március 31-én a Nagybecskereki Egyházmegye kórházi lelkésze, Janez Jelen szalézi atya végzi Havas Boldogasszony templomunkban e szentség kiosztását.

Végezetül mindenkit arra biztatott, hogy a jelenlevők mindegyike érezze át azt, hogy az időskor is igen értékes szakasz az életében, mert az emberi élet a megfogantatástól a természetes halálig egyformán értékes, hiszen mindannyian Isten képmásai vagyunk.