Ott, a Via Dolorosan…

A „via crucis”,” via dolorosa” , elterjedtebb nevén  keresztút vagy keresztúti ájtatosság. Ez a katolikus egyház nagyböjti időben végzett szertartása, illetve megemlékezése.

A katolikus hívek ez által emlékeznek, elmélkednek Jézus Krisztus, a mi Urunk szenvedésein és keresztre feszítésének eseményein.

A keresztúti ájtatosság legbuzgóbb terjesztői a ferences szerzetesek voltak még a 14. században. Ebben a munkásságukban különösen a Porto Maurizio-i Szent Lénárd [2], római szerzetes tűnt ki. Ő volt az, aki rendszeresítette az ájtatosságot, s munkássága folyamán 576 keresztutat állított fel.

Az ájtatosság állomásainak száma az idő folyamán nőtt és csökkent, végül a végleges 14 stációs keresztút szintén Itália „apostolának”, Szent Lénárdnak köszönhető. Ehhez aztán több helyen hozzáadták a 15. állomást, ami a halálból feltámadt Jézust ábrázolja.

Az Emmausz kollégiumban mi is megemlékezünk Jézus értünk tett áldozatáról. A megemlékezés ez a formája a kollégisták körében újnak számított, de nem mindenkinek. Nevelőtanárunkkal, Gabona Ferenccel a kollégium kápolnájában minden héten megemlékezünk Krisztus értünk hozott áldozatáról a keresztutat járva.