Istenre hagyatkozva az elkövetkező 20 évben is!

adajubhalo21

Ebben az évben kerek jubileumi évfordulót ünnepel a Háló Délvidéken, ugyanis 20 évvel ezelőtt, 1997-ben Adáról indult délvidéki útjára a mozgalom. Ennek kapcsán szeptember 16-án jubileumi Háló – találkozóra és egyúttal Kárpát – medencei ifjúsági előtalálkozóra került sor Adán. A programok nagy része a Nyugdíjasok Otthonában és a Szentháromság plébánia hittantermében zajlott. Szabó Andrea köszöntötte a mintegy 100 egybegyűlt résztvevőt (közülük 30 ifit), akik Délvidék, Anyaország és Pártium 23 helységéből érkeztek. Ezután átadta a szót Szeibert Andrásnak, a Kárpát – medencei Háló vezetőségi tagjának, aki a Kárpát – medencei Háló mozgalom Anyaországi indulásáról beszélt. Csúzdi István, a délvidéki Háló egyik alapítója és első elnöke a délvidéki Háló alakulására és kezdeteire emlékezett vissza néhány mondatban.

Ezt követte msgr. Nagy József zentai esperesplébános előadása, amelyben Jézusról, mint saját személyes életünk megváltójáról beszélt. A mai kor rohanó embere elvesztette az Istennel való együttlétnek azt a formáját, amikor értékes időt szentel Istennek. A személyes, saját szavakkal mondott imára hívta fel a figyelmünket, amely bizonyos helyzetekben többet jelent, mint a kötött ima. Nagyon sokszor a csendes, szemlélődő sokak számára “idővesztésben” találjuk meg az Urat. Isten ott van velünk, és ettől nyugalmat, békét és lelki biztonságot kapunk. Azért van annyi lelki beteg és depressziós ember, mondta az atya, mert nem tudja elfogadni Jézust mint személyes élete megváltóját. Örömöt és belső lelki tartást kapunk Istennel való személyes  kapcsolatunkban, és ez keresztény életünk nagy kegyelme.

Az előadásban elhangzott nagyszerű gondolatokat kiscsoportos beszélgetésekben taglaltuk tovább, az atya által megadott kérdések alapján.

Déltől szentmisén vettünk részt a Szentháromság plébániatemplomban és a szentáldozásban alkalmunk volt személyesen is találkozni Jézussal.

A gazdag agapét követően délután közösségi programok közül választhattunk. Az ifik programja a plébánia hittantermében és a természetben folytatódott, és mi a “régebb óta fiatalok” pedig az adai Aranykapu Művelődési Egyesület és a Vadvirág Hagyományápoló Kör néptáncbemutatóját és népdal előadásait csodálhattuk meg.

Az Ifi találkozó minden egyes percét élveztem, az elképzeléstől a megvalósításig. Jó érzés, hogy olyat alkothattunk, amitől mindenki kapott valamit. Én személy szerint rengeteg tapasztalatot, élményt és energiát vittem haza magammal, hiszen egyetlenegy Háló találkozót sem lehet úgy elhagyni, hogy ezekkel ne gazdagodjunk, ám számomra ez a találkozó mégis más volt. Most először éreztem igazán, hogy Hálós vagyok, mert ez volt az első alkalom, hogy nem csak élveztem amit mások nekem megszerveztek és adtak, hanem igazán törekedtem, hogy én tudjak adni mindenkinek, és ezáltal kaphattam a legtöbbet. Elégedett mosolyokat, őszinte, mély gondolatokat, és bizalmas barátságokat – vagyis megkaptam mindent, amire egy Hálósnak szüksége van. A mondás pedig ismét beigazolódott: ,, Jobb adni, mint kapni.”

Burány Ildikó

Az ifi és felnőtt résztvevőkkel együtt került sor a találkozó lezárására, amelyben megosztottuk a Hálóban megélt élményeinket egymással. Halmai Tibor, a délvidéki Háló régióvezetője ismertette a még előttünk álló programokat erre az évre, Schön Bálint pedig a Kárpát-medencei Ifjúsági Háló Találkozóról beszélt, melyre 2017. november 10-12. között kerül sor Budapesten és erre meghívta a fiatalokat.

Thuróczy György, a Kárpát-medencei Háló egyik alapítójának, és vezetőségi tagjának biztató szavaival zárult a jubileumi találkozó: “Építsünk “otthon-egyházat” a Hálóban, ahol mindenki befogadó, szerető otthonra talál és megéli a közösségi lét megtartó erejét! S amit terveinkből  mi nem tudunk megtenni, azt bízzuk a Jóistenre…” Ez legyen hát az útravalónk az “elkövetkező 20 évre…”