Hálós gyalogtúra a Sóskopóra

Július 13-án 8 órától 38 főből álló lelkes csapat gyülekezett a törökbecsei Assziszi Szent Klára plébánia udvarában és hittantermében. A hazai törökbecsei hálósok mellett Délvidék 7 további helységéből és Magyarországról is érkeztek résztvevők 1-től 88 éves korig. A szervezők jóvoltából, élükön Micsik Béla bogozónkkal vált valóra a Sóskopó Természetvédelmi Terület megtekintése és megismerése. A találkozó megvalósítását a Bethlen Gábor Alap támogatta.

A fiatalabb és vállalkozó szelleműek gyalogosan tették meg a mintegy 7-8 kilométeres utat a Sóskopó tó déli partja mentén. A régebb óta fiatalok traktoros pótkocsin ülve csodálkoztak rá  Isten teremtett világának szépségére. Utunk gazdag legelőkön át vezetett, amelyen juhok és tehenek legelésztek, majd napraforgó parcellák színpompájában gyönyörködhettünk. Ezután szinte égig érő sötétzöld levelű kukoricaföldek következtek. A célunkhoz közeledve megpillantottuk a Sóskopó gyógyhatású tavának tükrét. Az idei esős nyár nyüzsgő élettel töltötte fel a tó környékét. A ritkaságnak számító védett növényzet mellett sok bogarat, a magas lesről védett madarakat is láthattunk. A vadászlakhoz érve jó hangulatban barátkoztunk és ismerkedtünk.

A bőséges ebéd után, amelyet farkas étvággyal fogyasztott mindenki előadással folytatódott a nap. A Természetvédelmi övezet őre és vadőre Bitó Ottó előadásából sok érdekességet tudhattunk meg a terület élővilágáról és a megőrzésére fordított fontos kezdeményezésekről. Különösen a vándormadarak életében nagy jelentőségű a Sóskopó területe mondta, ugyanis tavasszal itt párzanak és keltik ki a fiókáikat, s ha szárazabb a nyár tovább vándorolnak. Északról a darvak október végén vagy november elején lepik el a tavat. A vadludakkal és vadkacsákkal együtt több tízezres létszámban láthatók. Ilyenkor szervezik meg évente a darufesztivált, amelyre bennünket is meghívott az előadónk.

A szentmisén, amelyet hálós barátunk Ft. Vreckó Ferenc, zentai plébános és Ft. Halmai János, törökbecsei káplán celebráltak, közösen imádkoztunk és hálát adtunk a Jóistennek ezekért a szép élményekért. Testileg, lelkileg feltöltődve, hálás szívvel indultunk haza a Hálós gyalogtúráról, amelynek mottója „Őrizd meg a rád bízott kincset” volt.

Visszafelé az utat sokkal gyorsabban tettük meg, mert fejünk felett fekete felhők tornyosultak és a természetet tápláló eső is lassan eleredt. Ez sem rontotta el a hangulatunkat, ki-ki esernyőt, esőkabátot vett elő, de sokan élvezték a hűsítő esőcseppeket is. Tudtuk, hogy áldott földünk élővilágát, így a Sóskopó övezetét is a víz élteti.