Az emberi lélek nem ismeri a kort

idostalalkozopade9

Bárha közeledik is az öregkor,
lélekben mégsem öregszik a keresztény.
Ahhoz kerül csak közelebb,
ami a földi élet után következik;
ott senki sem túl fiatal és senki sem túl öreg.
/Nazianzi Szent Gergely/

Mons. Fiser János a padéi Havas Boldogasszony katolikus templom plébánosa, hívta és kérte a híveket, hogy jöjjenek az idősek harmadik találkozójára, amelyet június 30-án szerveznek a padéi Havas Boldogasszony Kolping család székházában.

Nagy örömmel mondta, hogy már előadót is talált erre az alkalomra ft. Bővíz László atya személyében, akit a padéi hívek ismernek, hiszen 2005 májusától 2009 júliusáig végezte papi szolgálatát ebben a közösségben. Ő az a plébános, aki csodálatos, maradandó emléket – új plébániaépületet – hagyott maga után, amiért a padéiak kimondhatatlanul hálásak.

idostalalkozopade1

Bővíz László atya szociálgerontológus is, a nagykikindai Misericordia Idősek Otthonának igazgatója, aki, hogy hivatalát minél szakszerűbben elláthassa, 2016-ban szociálgerontológusként diplomázott Gyulán, a Szent István Egyetemen.

Lengyel Anna, a Kolping család elnök asszonya a találkozó megszervezéséhez igénybe vette a közösségi médiát. Az Arckönyv (vagy ahogyan népszerűen ismerjük Facebook), valamint Viber, e-mail útján szólította meg a fiatalokat és arra is kérte őket, hogy értesítsék a szülőket, nagyszülőket. Kérte, jelezzék vissza, ha esetleg valaki mozgáskorlátozott, de szeretne eljutni a találkozóra, akkor az is megoldható lesz, mert vannak önkéntesek, akik személygépkocsijukkal szállítást vállaltak mindkét irányban.

Hatvannégyen vettünk részt a találkozón. Sokan úgy érezzük, hogy ahogyan telnek az évek, képtelenek vagyunk mindent megtenni, amit régebben könnyedén megtettük, elvégeztük. Mások arra vártak választ, hogy hogyan békélhetünk meg az öregedés folyamatával.

idostalalkozopade9

Vasárnap 15 óra, az utcán forró meleg, míg a Kolping terem kellemes hűvösében Anna köszöntője után Bővíz atya megkezdi előadását Aktív időskor és a társadalom címmel.

Előadását a nyugdíjazásról kezdte, az új nyugdíjtörvény tervezetről, amelyben már 70 éves életkorig kitolódna a munkakorhatár. Erre a törvényre azért lenne szükség, mert nagyon sok nyugdíjas van és kevés az aktív munkás, akik eltartják, illetve megtermelik a nyugdíjasok járandóságát is. A törvénytervezet nem tenné kötelezővé minden 65 évet betöltött életkorú személynek, hogy tovább dolgozzon, csak lehetőséget adna azoknak az embereknek, akik úgy érzik, hogy erőben és szellemileg is képesek rá, hogy dolgozzanak 70 éves korukig.

Nincs egyensúlyban a fiatalok és idősek aránya. Az idősekről gondoskodni kell, és ha nincsenek fiatalok, akkor nincs, aki gondoskodjon róluk. Sajnos itt Szerbiában nagyon sok eset van, amikor a nagyszülők a nyugdíjukból tartják el a gyermeküket, unokáikat, mert nincs munkájuk, vagy a fiatalok annyira keveset keresnek, hogy szükséges a nagyszülők anyagi segítsége is.

Bevezetőjében beszélt, az idősödő társadalom jól ismert folyamatáról, az átlag életkor kitolódásáról, amely a nőknél ma már 74 év, a férfiaknál kicsivel kevesebb. Ez az orvostudomány fejletségének is köszönhető. Azonban attól eltekintve, hogy egyre tovább élnek az emberek, nem biztos, hogy az utolsó időskori éveket minőségesen élik is le.

Jó kedvvel, egészségben, boldogságban lenne a mérce felső foka. Ilyen persze nincs, vagy nagyon ritka eset, de azért sok mindent tehetünk mi magunk is, hogy az aktív időskorunkat mind jobban éljük meg.

idostalalkozopade4

Valamikor az időseket megbecsülték, mint a velük élő tudás kincsestárát, míg ma, amikor megváltozott a világ, a tudást nem az idősek birtokolják, hanem a technika, az internet, számítógép, amihez viszont már az idősek nem értenek.

Sajnos Szerbiában, a mai napig nincs semmiféle stratégia, amely az idősek aktivitásának és függetlenségének az elmozdítását szolgálná. szolgáló. Pedig ez az az ország, amelyet legtöbb fiatal hagyott el, akik elvándoroltak külföldre, itt hagyva az időseket, akikkel a szerb állam nagyon nehezen tud mit csinálni.

Az atya továbbá elmondta, hogy a mindennapjainkban az időskor problémájának megoldása csak az lehet, ha kéz kezet fog: egy idős és egy fiatal, közösen összefogunk és közösen teszünk is valamit.

Többféle szempontból lehet megközelíteni az öregséget. Az Egészségügyi Világszervezet egy táblázatot-skálát állított fel, amely alapján mindenki besorolhatja magát az élet kora alapján, hogy melyik kategóriában tartozik.

idostalalkozopade6

50-59 év: áthajlás kora; 60-74 év: idősödés kora; 75-89 év: időskor; 90-99 év: aggkor; 100 év felett: matuzsálemi kor.

A másik megközelítés a biológia kritériumok alapján történő megközelítés, vagyis az egészség alapján. Ahogyan a keresztlevelünk mindjobban sárgul, úgy fizikai, szellemi és társadalmi teljesítményünk is csökken.

Fontos az a tényező is, hogy az egyes ember hogyan éli meg az életkorát. Mert van, akinek a keresztlevele igen sárga, de ő még nem érzi magát annyi évesnek. Ez egyrészt nagyon jó, de másrészt magában rejt bizonyos veszélyeket: hogy fiatalnak érzem magam, és úgy is öltözködöm, viselkedem, de közben nem vagyok az, akkor könnyen bohóccá teszem magam.

Az életkor pszichológiai megközelítése: ki milyennek látja magát és milyennek szeretné, ha mások látnák? Ki hány évesnek néz ki? Ki, milyen tevékenységet folytat, milyen az érdeklődési köre?

idostalalkozopade5

A szociológiai megközelítés: amikor az ember nyugdíjas lesz, megszűnik a munkahelye, ezzel vesztesnek érzi magát, hirtelen nem tud mit kezdeni azzal az idővel, amit a munkahelyen munkával töltött el. A fizetés megszűnik, és annak töredékét kapom nyugdíjként. A következő veszteség, hogy romlik az egészségem, többet költök gyógyszerekre is. Nagy vesztesség, hogy elköltöznek, sőt külföldre költöznek a gyermekeink. Nagy vesztesség, sőt tragédia a hitves, a családtagok, szeretteink halálát átélni.

Tudatosan mindig aktívan tevékenykedjünk azon, hogy biztosítsuk magunknak a minőséges életet az idős korban is. Tudatosan kell tenni valamit az egészségünkért is, és ami fontos, hogy időben elkezdjük. Szükséges időskorban a tanulás, a szellemi munka végzése, ne butuljunk el. Ha az agyunkat dolgoztatjuk, akkor kitolhatjuk a demencia éveinek a határát. Keressük azt a tevékenységet, ahol a közérzetünk jó, járjunk közösségbe, ahol közösen tevékenykedünk, alkotunk, pozitívan gondolkodunk.

idostalalkozopade7

Nehéz azt pontosan meghatározni, hogy mi is vezet a boldog, sikeres időskorhoz, de hozzájárulhat például a higgadtság erénye, a szeretet képességének kiterjesztése, a tolerancia, az önzetlenség, de még a humorérzék is. Amint már előzőleg is hangsúlyozta az atya, igen fontos a valakihez való tartozás, a szociális biztonság, az érzelmi biztonság, a megbecsültség.

A taps után Bővíz László atya megjegyezte: A mai előadás csak egy bevezető, de ha folytatást is szeretnének, akkor biztosan meghívnak legközelebb is. De ha még tetszett is a mai előadásom, akkor a maguk örömére én is örömmel jövök!

Az előadás befejeztével úgy gondolom, hogy rögvest lelkünkbe véste Bővíz atya, és magunkkal vihettük a következőket:

Nem kell félni az öregségtől. Mindenki őrizze meg jó kedélyét és jó humorát. Sohase adjuk át magunkat a „jól megérdemelt nyugdíjnak”, hanem gondoskodjunk arról, hogy a kor legvégső határáig legyen valami elfoglaltságunk. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról, amit nem használunk, az visszafejlődik, „berozsdásodik”. Használni kell tehát a testet, s az értelmet, lelket is. Hiszen, amit használunk, az kopik is, de ennek hatása még mindig kisebb, mint ha nem használunk valamit. Mindenki tehát saját sikerének kovácsa, saját életminőségét önmaga képes a legjobban befolyásolni.

idostalalkozopade8

A jó hangulatban elfogyasztott süteményes, üdítőitalos, kávés szeretetlakomáról is a Kolping család szorgalmas tagjai gondoskodtak. Isten áldja meg őket.

Búcsúzáskor nyomtatott formában mindenki egy bölcsességet kapott, amelynek szerzője ismeretlen.

Jó tanács
Ha elfáradtál, mert elmúltak az évek,
ne csüggedj, keress a korodnak megfelelő szépet.

Ami mellett fiatalon elmentél rohanva,
most ráérsz megnézni, botra támaszkodva.

Nevess, nevess, a bajt soha ne keresd,
örülj a mának, holnap már rosszabb is lehet.

Keress barátokat, bánatodat oszd meg.
Ha osztasz bármit is, egyre kevesebb lesz.

Soha ne hidd, hogy sorsod a legrosszabb,
mindenki magát hiszi a legnyomorultabbnak.

Légy vidám – mert teljesen mindegy –
az élet úgysem áll meg, és úgy sokkal könnyebb.

Ne sajnáltasd magad, légy arra büszke,
sok mindent átéltél, és mégsem törtél össze.

És mert visszahozni semmit sem lehet,
fogadd el így, és élj emberhez méltó, derűs életet.

Adja Isten, hogy sikerüljön mindenkinek!