A padéi idősek öröm-délutánja

14

A padéi plébániaközösség és a padéi Kolping család elöljárói/vezetősége megbeszélték, hogy december 16-án idősek találkozóját szerveznek. Az egyeztetés gyorsan megtörtént, nem is csoda, hiszen mindkét közösség a Havas Boldogasszony nevet viseli.

Ádvent harmadik vasárnapján délután 13 órakor, a Kolping házban mons. Fiser János plébános úr, Lengyel Anna, a Padéi Kolping család elnök asszonya, a jó meleg Kolping-ház terme, valamint az asztalon az ádventi koszorú a három égő gyertyával fogadták és szeretettel üdvözölték az érkező időseket. Két lila színű gyertya égett, a böjt, a bűnbánat, az önvizsgálat színe, és a rózsaszín gyertya, amely az örömöt jelöli, amely egyben Szűz Mária szimbolikája is.

A hideg, ködös idő ellenére ötvenöten jöttünk össze. Anna köszöntötte a vendégeket, majd a Kolping család tagjai felszolgálták a meleg gyümölcsteát és a Mézes napon készült finom mézes kalácsokat.

Fiser atya elmondta, hogy azért rendeztük ezt a találkozót, mert úgy látjuk, úgy érezzük, hogy olyan korban élünk, amikor az embereknek nincs lehetőségük egymással beszélgetni. A másik probléma pedig az, hogy az időskor legtöbb embert a „házra ítéli”, betegség miatt, vagy nincs, akivel beszélgessen, a gyermekek vagy külföldön vagy vidéken dolgoznak és élnek, de azok is általában húsz évvel fiatalabbak a szülőktől, hát akkor az unokáktól milyen nagy a korkülönbség, ezért nincs közös téma, amiről beszélgethetnének. Az ember a saját kortársaival tudna legjobban elbeszélgetni.

Elsődleges célja ennek a délutánnak az legyen, hogy örüljünk egymásnak és jót beszélgessünk!

Beszélt az ádventről, annak eredetéről, a liturgikus színeiről. Általában a szerényen díszített templom is a bűnbánatot mutatja, sőt még az ádventi énekek is a várakozást fejezik ki. Szólt ádvent jeles napjairól, majd kihangsúlyozta, hogy ez az időszak arra szolgál, hogy felkészüljünk a karácsonyra.

Megemlítette a régi karácsonyok színtelen, dísztelen, de szívbéli ünneplését. Sajnos mostanára a gyermekkori karácsonyok öröm-élményét elveszítettük.

Ezért ne csak a díszítésről, a karácsonyi menüről szóljon a karácsony, hanem míg várjuk karácsony ünnepét, próbáljunk tisztulni a rossz szokásainktól és nyissuk meg életünket Isten kegyelmének befogadására, hagyjunk teret és készüljünk fel a kisded Jézus születésére és egymás tiszteletére és mindenki felé legyünk szeretettel.

Kihangsúlyozta, hogy az időskorért hálásak lehetünk Istennek, mert a hosszú élet éveket is az Ő akarata által élhetjük meg. Az időskornak megvannak a nehézségei, de a szépségei is. Az idős ember élete is értékes, soha ne csüggedjünk el, mert időskorban és nehéz betegségben is mindig tudunk nagy dolgot cselekedni: imádkozni valakikért, valamiért és önmagunkért is.

Nagy Mária, nyugalmazott tanítónő Add Uram, hogy jó lehessek kezdetű imát olvasta fel. Elmondtuk közösen az Úr imáját, majd kezdetét vette a beszélgetés ideje.

Végezetül az atya megköszönte azoknak a jó szándékú önkénteseknek, akik személygépkocsijukkal szállították ide és majd haza az arra rászoruló időseket.

Köszönetet mondott a Kolping család tagjainak a segítségért (beleértve a mézes pálinkát is).

Istenek hála és köszönet a szervezőknek, kivitelezőknek, hogy ez a szép délután igazi örömvasárnap volt az idősek és minden jelenlévő számára.

Búcsúzáskor mindenki egy fehér lapon kapta el a „Karácsonyi angyalokat” és mi is nagy szeretettel adjuk ezt tovább.

Kívánjuk, hogy a Kisded születése után is az új esztendő napjaiban mindannyian találkozzunk egy ragyogó szemű valakivel.

Sárándi Szilvia – Karácsonyi angyalok
Karácsony van. Az angyalok köztünk járnak.
De ne keress ám rajtuk hatalmas fehér szárnyat!
Az angyalok a ragyogó szemű, mosolygó emberek,
kiknek szívében lángol az őszinte, tiszta szeretet.

Kik megkérdezik: – Hogy vagy? Miben segíthetek?
Hogy tehetném szebbé karácsonyi ünnepedet?
Ölelésre vágysz? Vagy csupán egy kedves szóra?
Mondd el, mi bánt, mi az, mi szíved nyomja?

Szép lassan eszedbe jut a gyermekkori emlék,
mikor még bátran megfogtad egy idegen ember kezét,
mert érezted, hogy szeret, és sohasem bánthat.
Emlékszel, akkor még láttad a hatalmas fehér szárnyat.

Időközben felnőttél, s mindezt elfeledted.
Régóta úgy gondoltad, hogy angyalok nincsenek.
Most melléd lép valaki, s ragyogó szemmel mondja:
– Ölelésre vágysz? Vagy csupán egy kedves szóra?