A katolikus vietnámi vendégmunkások nagyböjti lelki napja

vietnamvendegmunkaslelkinap16

„Isten a szeretet, bárhol is élünk. Ővele és őbenne élni nem vagyunk idegenek, akkor is, ha külföldön élünk.”

Március 25-én és 26-án a Linglong abroncsgyárban dolgozó katolikus vietnámi vendégmunkásoknak megtartottuk a nagyböjti lelki napot, amelynek a muzslyai szalézi rendház adott otthont.

Dr. Német László SVD megyéspüspök kérésére és meghívására a Magyarországon szolgáló két vietnámi szalézi pap, Phạm Quôc Thâ Hung SDB (Domonkos atya) és Nguyên Hâi Ly SDB (Jakab atya) eljött meglátogatni a Nagybecskereken dolgozó vietnámi testvéreket.

Várva várt pillanat volt a vietnámi testvérek számára, hiszen ezek a vasárnapi szentmisére rendszeresen járó vietnámi vendégmunkások már nagyon szerettek volna gyónni, vágytak arra, hogy az anyanyelvükön hallgassák a szentmisét és az elmélkedéseket, és hogy méltóan megünnepelhessék az idei húsvétot akkor is, ha külföldön vannak.

Március 25-én délután Elias Ohoiledwarin SVD atya köszöntője és a két szalézi atya rövid bemutatkozása után Domonkos atya megtartotta az első elmélkedést a szentgyónásról, megbocsátásról és kiengesztelődésről. Közben Jakab atya gyóntatta a testvéreket. Ez követően szünetet tartottunk, amikor a házigazda, Kalapiš Stojan SDB atya megvendégelt bennünket.

Fél órás szünet után, miközben Jakab atya folytatta a gyóntatást, Domonkos atya is megtartotta elmélkedésének második részét Jézus Krisztus szenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Arra bátorította és buzdította vietnámi testvéreit, hogy a nehéz munka, a családtól való távollét és a mindennapi nehéz életkörülmények ellenére is sokat kell imádkozniuk, rendszeresen kell járniuk a vasárnapi szentmisére, mindig ragaszkodjanak Krisztushoz, és ne hanyagolják hitüket. Az atya hangsúlyozta, hogy Isten a szeretet, bárhol is élünk. Ha ővele és őbenne élünk, nem vagyunk idegenek, akkor sem, ha külföldön élünk. Isten az erőnk, örömünk, és reményünk forrása. Jézus Krisztus keresztje Isten szeretetének a legnagyobb jele. Ahogy Krisztus keresztjét mindenhol látjuk, ugyanúgy Isten szeretete mindig velünk és bennünk van, átkarol és kísér bennünket minden élethelyzetben. Isten szeretete és irgalma örökké megmarad.

Március 26-án délután 15 órára visszajöttek a vietnámi testvérek, hogy folytassák a nagyböjti lelki napjukat. Először énekpróbát tartottak, utána hálaadó szentmisét, amelyet Jakab atya mutatott be vietnámi nyelven. Prédikációjában Jakab atya Szent Pált idézte: „Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg. De ezt Isten viszi végbe, akit Krisztus kiengesztelt irántunk, és aki minket a kiengesztelődés szolgálatával megbízott. Tehát Krisztus követségében járunk, maga az Isten int benneteket általunk. Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek ki az Istennel!” (2Kor 5,17–18.20), mindenkit arra buzdított, hogy ne féljünk kiengesztelődni Istennel és egymással. Az Istennel való kiengesztelődés vezet minket az új életre.

Domonkos atya pedig a szentmisében lelkesen gitározott és énekelt a testvérekkel. A szentmise végén Elias atya a püspök atya és a jelenlevő vietnámi vendégmunkások nevében megköszönte Domonkos atyának és Jakab atyának a testvéri látogatásukat, tartalmas papi és lelkipásztori szolgálatukat és minőségi jelenlétüket.

A szentmise után agapéval és focival zártuk a lelki napot. Mindenki nagy örömmel ment haza.