Közösségben élni jó!

halonezseny11

Április 29-én, szombaton a közép-bánáti kis szórványfaluban, Nezsényben lelkes önkénteseink hatodszor szerveztek Háló-találkozót.

Az együttlétünk témája „A közösségi lét ajándék, kihívás, lehetőség és feladat” volt. Vendégelőadónak az indonéz verbita szerzetest Elias Ohoiledwarin – Éli atyát hívtuk meg, aki most Nagybecskereken teljesít szolgálatot és Magyarországon szinte tökéletesen elsajátította a magyar nyelvet. Fiatalos lelkesedése megragadta a hallgatóságot. Szépen gitározik és énekel és ez is hozzájárult a jó hangulat megteremtéséhez. Előadásában rámutatott arra, hogy mennyire szüksége van a mai, elkényelmesedett embernek önző társadalmunkban a közösségre. Jellemzővé vált – mondta az atya – hogy nem kívánunk beszélni a problémáinkról, magunkba fordulunk és magányossá válunk, ha nincs közösségünk, ahol egymást meghallgatjuk, támogatjuk és felemeljük. A közösségnek tehát vigasztaló, bátorító, erősítő, sőt gyógyító ereje van. A közösségben szoros, őszinte, társas kapcsolatokat ápolunk, ahol állandóan kilépünk önmagunkból és másokért élünk. Fontos, hogy a közösség tagjai egymást szeressék, megbízzanak egymásban, befogadják és elfogadják egymást. Ez csak úgy valósulhat meg, ha Isten tanítása, az evangélium és a szentmise van a közösség központjában, ahol közösen egy szívvel, lélekkel dicsőítjük az Atyát – mondta Éli atya.

A tanúságos előadás mellett a missziós útjai során alapított közösségeiről is beszélt és vetített fotókat.

A kiscsoportos beszélgetéseinkben megosztottuk egymással, hogy honnan érkezünk és tapasztalatainkat, hogy miben segít bennünket a közösségünk és mi mit teszünk a tagjaiért. Egyesekben feltámadott a vágy, hogy a plébániájukon is alakuljanak közösségek és ehhez támogatásunkat és imáinkat kérték.

A szentmisében, amely a csoportbeszélgetés után következett, a már meglévő és ezután alakuló közösségeinkért imádkoztunk.

A lelki töltekezés után átsétáltunk a vadászotthonba, ahol finom ebéddel vártak a szervezők.

Ebéd után a nezsényi gyerekek szavalatokkal és népdalénekléssel kedveskedtek a találkozó részvevőinek.

Az elkövetkező Háló-találkozók szervezői meghívtak bennünket a rendezvényeikre, majd vidám hangulatban elbúcsúztunk egymástól. Mélyen szívünkbe zártuk a találkozón elhangzottakat, főleg azt, hogy közösségben élni jó és csakis így érdemes!