A Nagybecskereki Egyházmegye sajtóközleménye
A Nagybecskereki Egyházmegye hosszú és nemes múltra tekint vissza, hisz tudjuk, hogy eredetileg a Szent István által alapított Ősi Csanádi Egyházmegyéhez tartozott 1030-tól 1918-ig. A Szentszék diplomáciai tevékenységének köszönhetően 1923-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság beleegyezett a helyi Egyház jogi megszervezésébe Bánáti Apostoli Kormányzóság néven. Első apostoli kormányzónak P. Rafael Rodić OFM horvát szerzetest nevezték ki. A Kormányzóság akkori vallási összetétele – ami a katolikusokat illeti – nagyon sokrétű volt. A hívek abszolút többségét a németek (bánáti svábok) képezték.
Habár a trianoni békediktátum után nagyon sok német és magyar elhagyta Bánát területét, az 1935-ös statisztikai adatok szerint a következő volt a Bánáti Apostoli Kormányzóság helyzete.
A Bánáti Apostoli Kormányzóság statisztikai adatai 1935-ben:
| Plébánia: | 64 |
| További lelkipásztori területi szervezetek: | 90 |
| Hívek száma: | 200.872 |
| Ebből német anyanyelvű: | 111.182 |
| Magyar anyanyelvű: | 78.980 |
| Szlávok (horvátok, csehek, szlovákok): | 7.484 |
| Bolgárok: | 2.667 |
A táblázat megtalálható A NAGYBECSKEREKI EGYHÁZMEGYE 2011. NÉVTÁRA ÉS ÉVKÖNYVE kiadványban.
1944 októberétől radikális változások történtek a Bánáti Apostoli Kormányzóság életében: rövid három év alatt eltűntek a német anyanyelvű hívek és velük együtt nagyon sok templom és egyházi épület is.
Szent II. János Pál pápa a Bánáti Apostoli Kormányzóságot 1986. december 16-án püspökségi rangra emelte Nagybecskereki Egyházmegye néven.
A Nagybecskereki Egyházmegyének a 2011-es népszámlálás szerint 55 999 katolikus híve volt.
Ennek a fényében működik a Nagybecskereki Egyházmegye és próbálja megvalósítani elsődleges feladatát: hirdetni az Evangéliumot és segíteni az embereket, hogy erősítsék Istennel való kapcsolatukat. Ez a feladat magába foglalja a lelkipásztori munkát, a kulturális örökség megőrzését, a szegényekkel való törődést, továbbá az anyanyelvi és vallási oktatás támogatását (egyházi kollégiumok működése).
Ezeknek a feladatoknak a megvalósításához természetesen anyagi források is kellenek. A források összegétől függően néha nagyon fájó, de szükséges döntéseket kell hozni, mérlegelve a feladatok és lehetőségek közötti kapcsolatot.
Az 1935-ös adatok és a 2011-es népszámlálási eredmények összehasonlítása alapján látható, hogy mára a hívek száma a Nagybecskereki Egyházmegye területén ¼-ére esett vissza. Ugyanezt nem mondhatjuk el a templomok és plébániák számáról. Több mint egy tucat településen vannak templomaink és épületeink hívek nélkül.
A Nagybecskereki Egyházmegye csak külföldi források segítségével működik. Az egyházmegye saját bevételei az évi költségvetés nem egész 10%-át fedik.
Pályázati pénzek segítségével, amelyek legfőképpen Németországból, Amerikából és Olaszországból érkeznek, sikerült az egyházmegye megalapítása óta nyolc új templomot építenünk, legalább három tucat közösségnek felújítani a templomát, méghozzá olyan nehéz időkben, mint a kilencvenes évek háborúi és Szerbia bombázása 1999-ben.
Az egyházmegye átszervezése, amely 2009-től folyamatban van, megköveteli, hogy szembenézzünk olyan fájó tényezőkkel is, mint az évtizedek óta széteső félben lévő templomaink (a hívek és anyagi források hiánya miatt) és az üresen álló lepusztult plébánia épületek sorsával.
Az idén nyáron nagy média figyelmet váltott ki az egyházmegye honlapján megjelent Közlemény arról, hogy a fent említett helyzetet hogyan tudnánk megoldani.
Magyarország Kormánya nagyon gyorsan reagált a Közleményben megjelentekkel kapcsolatban. A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolataok Államtitkársága képviselői, valamint a Teleki Alapítvány igazgatója 2014. augusztus 8-án megtekintették a németcsernyei (Srpska Crnja), párdányi (Međa) és módosi (Jaša Tomić) templomokat. A küldöttséget ft. Csipak Csaba egyházmegyei irodaigazgató várta Németcsernyén és kísérte őket itteni látogatásuk alatt. A magyarországi vendégek elbeszélgettek a helyi hívőkkel és plébánosokkal, akik ellátják a már felsorolt hívőközösségeket. A templomok megtekintése után a magyar küldöttség meglátogatta az egyházmegye főpásztorát, akivel többórás beszélgetés keretében megtárgyalták annak lehetőségét és értelmét, hogy hogyan lehetne és mit megmenteni a jövőnek.
A Nagybecskereki Egyházmegye nevében hálás köszönetem fejezem ki Magyarország Kormányának, hogy ilyen gyorsan és hatékonyan reagáltak ebben az ügyben.
+ Dr. Német László SVD
nagybecskereki püspök
