Az aradi vértanúk emléknapja Eleméren – Püspöki szentmise a hősök tiszteletére
2025. október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján Eleméren tartották meg a hagyományos megemlékezést a Szent Ágoston-templomban, ahol Kiss Ernő honvédtábornok, az aradi tizenhárom vértanú egyike nyugszik. A szentmisét msgr. Mirko Štefković nagybecskereki megyéspüspök vezette és mondott ünnepi szentbeszédet.
A püspök szívből jövő szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket: a híveket, a közélet képviselőit és a vendégeket. Köszönetet mondott Puskás János és Sztojkó József uraknak, akik közbenjárásukkal lehetővé tették a templomkert hiányzó kerítésrészének megépítését és a két új kapu elkészültét.
A főpásztor kiemelte:
„Bízom benne, hogy a jövőben is folytatni tudjuk ezt a gyümölcsöző együttműködést, hogy Kiss Ernő szobrának környezetét – vagyis a templomkertet – méltó módon rendezhessük és szépíthessük.”
Szentbeszédében megyéspüspök az önzetlen szolgálatról, az áldozatvállalásról és a felelősségről beszélt, amely az aradi vértanúk életében is példaként ragyog.
Hangsúlyozta, hogy az ember nem élhet csupán önmagáért, hanem küldetése van mások felé – ahogyan Jónás és az irgalmas szamaritánus története is tanítja.
A püspök az aradi vértanúk példáját is ebbe a szellemiségbe helyezte:
„Ők bizonyítják, hogy az emberi élet legnagyobb értelme nem abban rejlik, mennyit szerzünk meg magunknak, hanem abban, mennyit tudunk odaajándékozni másoknak.
Keresztény hitünkben ezt a logikát Krisztus maga mutatta meg a keresztáldozatban, amikor így szólt: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).
Zárszavában arra buzdított, hogy a hívők a családban, közösségben és nemzetben is vállaljanak áldozatot, hiszen ez az út vezet közelebb Krisztushoz és a szeretet teljességéhez.
„A kereszt áldozata az önfeláldozó szeretet teljessége. És minden olyan élet, amely kész – kisebb-nagyobb áldozatokban – mások javát keresni, Krisztus életét folytatja a világban.Egyszer egy tanár megkérdezte a diákjaitól: „Mi a különbség a hős és a sikeres ember között?” A gyerekek sokféle választ adtak. A tanár végül így felelt: „A sikeres ember sokat elér önmagáért. A hős pedig sokat vállal másokért – még akkor is, ha ezért önmaga háttérbe szorul.”
Kedves Testvérek! Így érthetjük meg ma az üzenetet: a mi hivatásunk az, hogy másokért éljünk. Isten küldetésére válaszolva, a felebarát szükségét látva, hőseink példáját követve mi is vállaljunk áldozatot – a családban, a közösségben, a nemzetért és az Egyházért.
Ez az az út, amelyen közelebb jutunk Krisztushoz, és amelyen másokat is hozzá vezethetünk.”
Emlékezés a hősökre
