Msgr. Mirko Štefković, nagybecskereki megyéspüspök húsvéti üzenete 2026.

Kedves keresztény testvéreim!

Szent Pál a Kolosszeiekhez írt levelében erőteljes húsvéti felhívással fordul hozzánk: „Ha tehát Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján.” (Kol 3,1) Az apostol e szavai bevezetnek bennünket a húsvéti öröm legmélyebb titkába. Krisztus feltámadása nem csak a múlt eseménye, hanem az új élet kezdete minden ember számára, aki hisz benne. Feltámadásával Krisztus széttörte a halál bilincseit és megnyitotta a mennyország kapuját. Amit Ádám bűne által elveszítettünk, Krisztus áldozata által helyreállt és teljessé vált. Ezért a feltámadás nemcsak Krisztus győzelme, hanem az egész emberiség győzelme is, amelyet Isten szeretetében megváltott és új életre hívott.

Amikor Szent Pál azt mondja: „ha Krisztussal feltámadtatok”, nem a jövőben bekövetkező valóságról beszél csupán, hanem arról is, ami már most megvalósul a hívők életében. A keresztség által már egyesültünk Krisztus halálával és feltámadásával, hogy az élet újdonságában járjunk (vö. Róm 6,3–5). A keresztény ember tehát nem olyan ember, aki csak a halál utáni örök életre vár. A keresztény ember olyan ember, akiben az örök élet már elkezdődött. A Katolikus Egyház Katekizmusa így emlékeztet: „A hívők, akik a keresztség által egyesültek Krisztussal, már valóságosan részesei a föltámadott Krisztus mennyei életének” (KEK 1003).

Ez a nagy ajándék egyben felelősségre is hív. Éppen ezért folytatja Szent Pál: „Az odafönt valókra törekedjetek, ne a földiekre.” (Kol 3,2) E szavak ma különös erővel hangzanak. Világunk a nagy bizonytalanságok és súlyos feszültségek időszakát éli. A háborúk, válságok és igazságtalanságok, amelyek a népeket és a társadalom szinte minden rétegét érintik, gyakran szorongást és reménytelenséget keltenek. A húsvéti hit azonban arra indít bennünket, hogy ne engedjünk a félelemnek. A keresztény ember nem huny szemet a világ szenvedései felett, de nem engedi, hogy a félelem uralja szívét. Tudja, hogy Krisztus feltámadt, és benne a végső győzelem az életé a halál felett, a világosságé a sötétség felett, a reményé a reménytelenség felett.

Az odafönt valókat keresni nem azt jelenti, hogy elmenekülünk a világ és annak kihívásai elől. Ellenkezőleg: azt jelenti, hogy engedjük, hogy a feltámadt Krisztus gondolatainkban, szavainkban és tetteinkben jelen legyen ebben a világban. Ez csak akkor valósul meg, ha hívőként nap mint nap kitartunk az imádságban, a megbocsátásban, saját gyengeségeink és bűneink elleni küzdelemben, a hűségben még a legkisebb dolgokban is, valamint az áldozatvállalás készségében. Így élnek a feltámadás emberei! Már most magunkban hordozzuk az örök élet kezdetét!

Maga Jézus mondja: „Aki hisz bennem, annak örök élete van.” (Jn 6,47) Nem azt mondja: „lesz”, hanem: „van”. Az örök élet már most elkezdődik, a kegyelmi élet által. A keresztény élet a már ajándékként kapott teljesség felé vezető út. Olyan emberek vagyunk, akiket megérintett az örökkévalóság, akik számára a feltámadt Krisztus megnyitotta a mennyország kapuját.

Adja meg nekünk a feltámadt Úr az erőt és a kitartást, hogy ebben a világban a remény tanúi, a béke építői és a szeretet hordozói legyünk. Az odafönt valókat keresve már most azt az életet éljük, amely Isten dicsőségének teljességébe vezet.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kereszténynek boldog és áldott húsvéti ünnepeket!

Msgr. Mirko Štefković, nagybecskereki megyéspüspök