ZSINAT

EGYHÁZMEGYEI ZSINATOT MEGNYITÓ DEKRÉTUM

Egyházmegyénk elmúlt öt év pasztorális tervének gyümölcseiért hálát adva és az első Bánátból származó apostoli kormányzónk kinevezésének 50 éves jubileumára készülve (1971. december 22.), a papi szenátus meghallgatása után és az Egyházi Törvénykönyv ide vonatkozó kánonjait (kán. 460-463) figyelembe véve ma, 2017. december 3-án, Advent első vasárnapján, megnyitom a nagybecskereki egyházmegye első zsinatát, melyet a zsinati napokkal zárunk 2020. szeptember 20 – 23. között.

Egyházmegyei zsinatunk elsődleges feladata mindannyiunk hitbeli megújulása, az Isten szeretetében való elmerülés és az embertársi szeretetben való megerősödése. Zsinatunk célja, hogy egyházmegyénkben egyre többen az evangélium örömhíréből forrásozó tettrekész lelkülettel, Péter apostol szavaival megvallják: „Jó nekünk itt!“ (Lk 9,33). Ezt a reményteli törekvésünket fejezi ki zsinatunk mottója is.

Egyházmegyei zsinatunk egy három éves kegyelmi idő, egy intenzív munkafolyamat, mely akkor igazán eredményes, ha mindannyian bekapcsolódunk. Az együtt imádkozás, az együtt gondolkodás, a beszélgetések szent ideje ez. A közös útkeresés ideje, egy szebb és egyre inkább krisztusibb jövő érdekében, egy nyitott, befogadó és szerető Egyház felé. A „Jó nekünk itt” zsinati mottó valósuljon meg életünkben is!

Szeretettel hívok és bátorítok minden kedves testvéremet, a legkisebbektől a legidősebbekig, kedves pap- és szerzetestestvéreimet, kapcsolódjunk be a zsinati munkálatokba!

Az egyházmegyei zsinat koordináló bizottságát 2017. április 7-én neveztem ki és bíztam meg a zsinati folyamatok lebonyolításával. A velük való egyeztetés értelmében kilenc zsinati tematikus bizottságot hoztam létre. A bizottságtagokat a 2017. októberében megjelent hivatalos egyházmegyei Közleményekben neveztem ki és tettem közzé. Az Egyházi Törvénykönyv 463-as kán. 1§ 2. 4. és 5. pontjainak értelmében ma zsinati tagokká nevezem ki egyházmegyénk általános helynökét, püspöki helynökét és bírósági helynökét, a papi szenátus tagjait valamint a zsinati tematikus bizottságok világi tagjait és szerzeteseit.

Az egyházmegyei zsinat kísérésére és támogatására egy teológiai tanácsadót, egy lelki kísérőt és egy liturgikus felelőst kérek meg, akiket kompetenciájuknak megfelelően a feladatok szakszerű elvégzésével bízok meg.

Egyházmegyei zsinatunk lefolyásával kapcsolatban elrendelem, hogy a zsinati tematikus bizottságok a koordináló bizottság által meghatározott időpontra állítsák össze a plébániákon és más csoportokban megbeszélésre kiküldendő tematikus munkadokumentumokat; ezeket a munkadokumentumokat a plébánosok és az általuk kiválasztott zsinati animátorok dolgozzák fel a hívek körében, a megbeszélésekről készítsenek jegyzőkönyvet, amelyeket meghatározott időre küldjenek vissza a zsinati irodába. A beérkezett jegyzőkönyvek alapján a zsinati tematikus bizottságok meghatározott időre készítsék el azt a zsinati dokumentumot, melyet a záró zsinati napok előtt minden zsinati tag áttanulmányoz és véleményez felkészülve ezzel a zsinati napok keretében, tartandó zsinati szessziókra. A zsinati szessziókon megbeszélt és a zsinat tagjai által elfogadott lelkipásztori irányt örömmel veszem majd. Az 50 éves jubileum alkalmából erre a zsinati konszenzusra alapozva teszem majd kötelező érvényűvé azt lelkipásztori tervet, mely zsinatunk céljának értelmében krisztusibb jövőt hivatott alakítani itt a mi egyházmegyénkben.

Egyházmegyei zsinatunkat kísérjük imánkkal. Az egyházmegye egész területén a zsinat lezárásáig, minden szentmisében az áldás előtt imádkozzuk el közösen a zsinati imát.

Kérjük a mai naptól kezdődően a zsinat befejezéséig Isten kegyelmét, a Szentlélek tegyen mindannyiunkat a teremtő és gyógyító isteni szeretet eszközévé úgy ahogyan azt Krisztusban nap mint nap megtapasztalhatjuk.

Isten áldása kísérje egyházmegyei zsinatunkat!

Nagybecskerek, Advent első vasárnapján, 2017. december 3.
Prot. Nr. 500/2017

+ László püspök


Az egyházmegyei zsinat mottója, logója, célja és folyamat
Dr. Csiszár Klára, pasztorálteológus, a zsinat teológiai tanácsadója

Az Egyházi Törvénykönyv ide vonatkozó kánonjait (CIC, kán. 461 – 466) figyelembe véve 2016 szeptemberi körlevelével Dr. Német László SVD megyéspüspök meghirdette a nagybecskereki egyházmegye első zsinatát.

A zsinati folyamatok 2017. december 3-án kezdődnek és 2020. szeptemberében a zsinati napokkal zárulnak. Az egyházmegyei zsinat fő célja a jövő egyházi gyakorlatának célszerű és időszerű alakítása annak érdekében, hogy az egyházmegye plébániai közösségei, lelkiségi mozgalmai, fiataljai, idősei, papjai, szerzetesei egyre inkább Isten szeretetét megtapasztalva maguk is egyre inkább megtapasztalhatóvá tegyék azt a Bánátban. A zsinati folyamat egy kegyelmi idő, az útkeresés állapota, az Istenre és egymásra való odafigyelés intenzív időszaka. Minél többen bekapcsolódunk ebbe az útkeresésbe, annál biztosabb lesz az irány. Éppen ezért fontos, hogy aktívan vegyünk részt a plébániai vagy más plébánián kívüli zsinati csoportban, melyek 2018 tavaszán fognak egyházmegye szerte megalakulni.

Jó nekünk itt! Dobro nam je ovde!

Lk 9,33

Az egyházmegyei zsinat lebonyolításával a püspök úr egy úgynevezett koordináló bizottságot bízott meg. Az ő munkájukat egy teológiai tanácsadó és egy lelki kísérő segíti. Ez a csapat már májusban nekilátott a munkának. Mindenekelőtt zsinati mottót választottunk, egy olyan szentírási mondatot, mely nagyon találóan itt és most a bánátiaknak szól és mely a következő években egyfajta vízióként, vezércsillagként előttünk állhat azért, hogy a zsinati folyamatban motiváljon, újra és újra irányt adjon és olykor talán kritizáljon is. „Jó nekünk itt lenni!” erre a Lk 9, 33-ból vett mondatra esett a választás, mely nyilván további kérdéseket vet fel. Például azt, hogy mikor mondható el, hogy jó nekünk itt lenni? De folyamatosan feltehetjük magunknak azt a kérdést is, hogy mit tehetek annak érdekében, hogy egyre jobb legyen nekem és a rám bízottaknak itt lenni? Foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel a következő években anélkül, hogy türelmetlenül vagy elhamarkodottan megválaszolnánk azokat. A válaszkeresésben segítségünkre lehet a teljes szentírási rész, melynek lényege Jézus közelségének, az Ő Istenségének valamiféleképpen történő megtapasztalása, melyben az apostoloknak ott a hegyen részük volt. Egy Isten-élmény, melyben Isten szeretete válik nyilvánvalóvá és mely változtatni, átformálni akar. Egy-egy ilyen tapasztalat pedig új lendületet és jó gyümölcsöt hoz. Konkrétummá válhat életünkben, ha valamiképpen testet ölt a felebaráti szeretetben, ahogyan történt az Jézus Krisztusban, a megtestesülésben is.

szivEzt a szeretetben történő változást, megújulást próbálja kifejezni a zsinat logója is. Egy szív, mely nyitva van. Befogad és mindig a másikra irányul. Olyan szív ez, melyben találkozások valósulhatnak meg, az Istenre való figyelés helyét körvonalazza és jelzi, hogy ha megvalósult az Isten szeretetében való elmerülés annak konkrét következménye az embertársi szeretetben való felbukkanás. Ez a krisztusi szeretet kettős dinamikája. Hiszen, ha Istent szeretjük, akkor a szívünk nyitva van embertársunk felé. Nem véletlen a szivárvány színe sem. A szövetség jele a szivárvány. Isten szeretetének kifejeződése, mely Jézus Krisztusban beteljesedett és a benne való hit által napról-napra újra és újra a mi életünkben az odaforduló szeretetben a beteljesülés konkrét formáját ölti. Ez a beteljesedett és visszavonhatatlan isteni szeretet egy állandó esemény, mely a halálból az életre hív, úgy amint ezt napról napra a szentmisében is ünnepeljük. Ez a szeretet átjár és átalakít mindent. Isten megtapasztalható szeretetét jelzi tehát a szivárvány színe, de nem csak. Ezek a színek jelzik szimbolikusan a Bánát, a Nagybecskereki Egyházmegye határait is. Utalva ezzel arra, hogy mi itt, ebben a földrajzilag behatárolt helyen próbáljuk megtapasztalni és továbbadni az Isten szeretetet. A kék jelzi egyházmegyénk határát, melyet a két folyó, a Duna és a Tisza képez, a sárga jelzi a román határt, a zöld a magyar határt és a piros pedig a mindent átfogó és életre hívó isteni szeretetet. A földrajzi határokat megjelenítő színek utalnak a helyi kihívásokra, melyeket a zsinati folyamatok alatt próbálunk felderíteni és jobban megérteni. Ezek a határok utalhatnak azonban saját személyes határainkra is, melyek a szeretetben akadályoznak bennünket, a félelmeinkre, melyek megnehezítik életünket. Ezeket is mind-mind átjárja és átváltoztatja az isteni szeretet.

Ha jól szemügyre vesszük a logót, akkor láthatjuk, hogy a szív a mottóban meglevő „itt”-ből indul ki. Ez sem véletlen. Utal arra, hogy a következő években különösen is megpróbálunk figyelni mindarra, ami szűkebb értelemben is környezeti valóságunkhoz, identitásunkhoz tartozik, szűkebb értelemben vett személyes életemhez, félelmeimhez és mindezt a szeretet említett kettős dinamikájának fényében a világra való nyitottsággal tesszük.

A koordináló bizottság 10 olyan témát választott ki zsinati témaként, melyeket a következő években különösen is megvizsgálunk majd. A témák kidolgozását a püspök úr zsinati bizottságokra bízta. Elsőként az evangelizáció tematikát fogjuk az egyházmegyében megbeszélni. Hogyan valósul meg az evangelizáció itt a Bánátban? Hogy állunk az istentisztelet különféle formáival, a szeretetszolgálat gyakorlatával és a tanúságtétellel? Mi térténik e téren a gyermek és ifjúság körében folytatott munkában, a családokkal való foglalkozásokban, a papok és szerzetesek életét tekintve, a világiak szerepét vizsgálva, sajátságos csoportok, mint idősek, betegek, szegények, fogjok esetében. Megvizsgáljuk azonban azt is, hogyan állunk az ökumenizmus kihívásaival, az anyanyelvi pasztoráció terén milyen feladataink vannak, mi jellemző az egyházi média munkánkra. Végezetül pedig keressük majd, hogy mit tehetünk az anyagi javaink és a struktúráink terén azért, hogy egyházi gyakorlatunk a jövőben itt a Bánátban egyre időszerűbb és célszerűbb legyen.

A zsinat lényege, hogy ezekhez a témákhoz az egyházmegyében élő minden kedves hívő hozzászólhat, véleményét kifejtheti. A hozzászólásokhoz keretet és lehetőséget biztosítanak majd a zsinati csoportok, melyek a plébániákon vagy egyházi intézményeinkben fognak működni. A beérkezett véleményeket a témafelelős bizottságok átnézik és beépítik majd abba a végső munkadokumentumba, melyet a zsinati folyamat végén a püspök úr által kinevezett zsinati tagok átbeszélnek, megszavaznak és majd zsinati dokumentum-javaslatként átnyújtanak az egyházmegye főpásztorának. Ezt követően a püspök úr megfontolja és eldönti, hogy a zsinatot követő években milyen lépésekben kívánja a zsinati eredményeket az egyházmegyében megvalósítani.